A Józsefvárosi Önkormányzat társadalmi vitára bocsátja a kerület első változatban elkészült közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét.
Ezek a fogalmak: társadalmi vita, párbeszéd, részvétel - többnyire olyan kérdésekben kezdenek megjelenni a gyakorlatban, amelyek jól érthetőek, belátható - áttekinthető ügyeket jelentenek, ezekben mintha egyszerűbb lenne a közösséget, a lakosságot döntésekbe bevonni. Egy kerület vagyongazdálkodási terve - (látszólag) nem ilyen. Részben laikusként, úgy gondolja az ember, ezt specialisták, szakértők és hasonló "varázslók" állítják össze, vitatják meg, alkudják ki a politikusokkal.
Dehát a politikusok sem mindenben specialisták, szakértők és "varázslók"; ahhoz hogy felelőssen dönthessenek, valózsínűleg szempontok, tanácsadók, társadalomtervezők kellenek nekik is - segítséget és magyarázatot adva az adatoknak, a javaslatoknak, a feltételezett jövőnek a megértéséhez.
Akkor viszont a helyi polgárok, akik a városrész utcáiban, házaiban élnek, az adott környéket használják - ők ezeknek a kérdéseknek, a "helyben élésnek tudásának" a szakértői -, tehát mégis csak illetékesek az életüket, a területüket érintő ilyen elvontabb kérdésekben is. Így akkor ők is tudhatnak szempontokat, információkat, történeteket, érveket mondani egy ilyen vitában...
Talán, valami hasonló felismerés vezethette a VIII. kerületi Önkormányzatot, amikor úgy döntött: egy ilyen összetettebb, speciálisabbnak tűnő kérdésben is megkérdezi a helybenlakókat. Nyilván segítséget ad a szövegek, a megfogalmazások, az adatok esetleges értelmezéséhez, mert jó eséllyel kaphat érdemi ötleteket vitatott kérdésekben, elhatározásokban tőlük, az érintettektől is.
Erről a folyamatról beszélgettünk a Civil Rádióban Molnár Györgygyel, aki a polgármester főtanácsadója lakhatási kérdésekben.
Riporter Péterfi Ferenc
